Termelési kapacitás

A termelési kapacitás az áruk és szolgáltatások maximális megszerzésének felső határa, amely termelési egységenként korlátozott ideig elérhető.

Termelési kapacitás

A termelési kapacitás az a kapacitás, amellyel egy termelő egységnek a rendelkezésre álló erőforrások sorozatával maximális mennyiségű árut vagy szolgáltatást elő kell állítania. Kiszámításához egy bizonyos időtartamot veszünk referenciaként. Ezt a mutatót széles körben használják az üzletvezetésben. Mivel ha egy termelőegység a termelési kapacitása alatt termel, ezt az egységet nem használják ki a maximális teljesítményen.

Ha a termelési kapacitás növekedését, illetve csökkenését akarjuk elérni, akkor ezek befektetési vagy értékesítési folyamatokhoz kapcsolódnak. Más szóval, ha növelni akarjuk egy gyár termelési kapacitását, akkor a vállalatnak új gépbe kell beruháznia, amely képes több termelésre.

Végül pedig szem előtt kell tartanunk, hogy a termelési kapacitás mérése mindig az erőforrások optimális felhasználása, valamint a termelőeszközök normál üzemi feltételek melletti birtoklása mellett történik.

A termelési kapacitás és a termelési mennyiség közötti különbség

Ezt a két fogalmat nem szabad összekeverni. Amikor termelési kapacitásról beszélünk, akkor egy termelési egység által normál működési feltételek mellett maximálisan termelhető áruk és szolgáltatások mennyiségéről, valamint az erőforrások optimális felhasználásáról beszélünk. Másrészt a termelés volumene azon áruk és szolgáltatások mennyiségét méri, amelyeket egy termelő egység a rendelkezésre álló erőforrásokkal és nem mindig normál működési feltételek mellett képes volt előállítani.

Ily módon míg a termelési kapacitás azt a maximális termelési szintet méri, amit egy termelési egység elérhet, addig a termelési mennyiség azt az eredményt méri, amelyet a különböző termelési egységekkel végül megtermeltek. Más szóval, a termelési mennyiség nem feltétlenül egyenlő a termelési kapacitással, hiszen előfordulhat, hogy a termelési egység a maximális teljesítményszintje alatt üzemel, és a termelési kapacitásával ellentétben alacsonyabb termelési mennyiséget ér el.

Az üzletvezetésben nagyon hasznos tudni a két tényt. Ily módon, ha ismerjük a termelés mennyiségét és annak termelési kapacitását, megtudhatjuk, hogy mennyi termelőegység szűnik meg a termelésben olyan forgatókönyvekben, amikor a termelési mennyiség nem éri el a termelési kapacitásukat. Elegendő a termelési mennyiséget és a termelési kapacitást levonni.

A termelési kapacitás és az optimális termelési kapacitás közötti különbség

Ezt a két fogalmat sem szabad összekeverni. Sok forgatókönyv szerint a termelési kapacitás a termelési egységenkénti termelés maximális szintjét méri, az összes rendelkezésre álló erőforrást kedvező működési feltételek mellett felhasználva. Sokszor azonban a termelő egységek nem tudják hosszú távon fenntartani a maximális termelési szintet, ugyanakkor a kereslet nem mindig igényli a maximális kapacitású termelést.

Ehhez az optimális termelési kapacitás fogalmát használják. Más szóval, az a maximális szint, amelyen egy termelőegység hosszú távon fenntartható módon termelhet. Azaz normál körülmények között ez az a maximális szint, amelyen egy termelő egység hosszú időn keresztül fenntarthatóan tud termelni. Ez a koncepció az üzletvezetésben is nagyon hasznos, mivel nem mindig van kapacitásunk arra, hogy a termelőegységeinket a maximális teljesítményen, hosszú távon fenntartva fenntartsuk. Bármilyen esemény termelési leállást okozhat, ami súlyos problémákat okoz a vállalatnak.

Termelési kapacitás tervezés

Mint mondtuk, a termelési kapacitást mindig egy bizonyos időintervallumban kell mérni. Vagyis amikor tervezni akarunk, vagy tudni, hogy mekkora volt a termelési kapacitás, akkor figyelembe kell venni az időtényezőt. Ily módon a termelés tervezése ugyanúgy történik. Ha termelést akarunk tervezni, meg kell határoznunk a különböző termelőegységek termelési kapacitását a vállalat számára optimális teljesítmény mellett.

Ehhez a termelés tervezése különböző időpontokban történik, amelyek a következők:

  • Rövid távú (kevesebb, mint 6 hónap)
  • Középtávú (6 és 18 hónap között)
  • Hosszú távú (18 hónapos kortól)

A különböző látszerészekben történő gyártástervezéshez most szem előtt kell tartanunk, hogy a hosszú távú termelési kapacitás rövid- és középtávon mindig feltételekhez köti a kapacitásokat, amely folyamatok sorozatának adaptációját teheti szükségessé a kitűzött célok eléréséhez. a cég.

Ilyen módon, ha a termelést meg akarjuk tervezni, egy sor tényezőt kell figyelembe vennünk:

  • A várható kereslet előrejelzése.
  • A kereslet kielégítéséhez szükséges kapacitás azonosítása.
  • Alternatívák azonosítása abban az esetben, ha nem tudjuk teljesíteni.
  • Értékelés és döntéshozatal.

Ezáltal olyan gyártástervezést tudunk végezni, amely meghatározza a vállalat jó teljesítményét a különböző tervezett határidőkben.

Milyen tényezők határozzák meg a termelési kapacitást?

Egy termelő egység termelési kapacitását mindig egy sor tényező határozza meg. Ezek a tényezők határozzák meg annak lehetőségét, hogy korlátozott időn belül többet vagy kevesebbet termeljünk.

Ezért ezeket a kondicionáló tényezőket két kategóriába sorolhatjuk:

  • Belső tényezők.
  • Külső tényezők.

A termelési kapacitást befolyásoló belső tényezők közül érdemes kiemelni:

  • Felszerelés és karbantartás.
  • Telepítések.
  • A gyártó üzem elosztása és a gyártási folyamat.
  • Elérhető erőforrások.
  • Vállalkozói szellem.
  • Minőségellenőrző rendszerek.
  • Munkahelyek kezelése.
  • A dolgozók kezelése.
  • Termék vagy szolgáltatás tervezése.
  • Pénzügyi források.

Másrészt a termelési kapacitást befolyásoló külső tényezők közül érdemes kiemelni:

  • Szervezeti keretrendszer.
  • Politikai környezet.
  • Jogszabályok és hatályos szabályozás.
  • Uniós kollektív szerződések.
  • Vállalati szerződések.
  • Szolgáltató kapacitása.
  • Gazdasági környezet.
  • Üzleti verseny.
  • Kapcsolat a hitelintézetekkel.

Ezeket a belső és külső tényezőket mindig figyelembe kell venni, hiszen ezek határozzák meg termelési kapacitásunkat, valamint a cég működését.

Hogyan számítják ki a termelési kapacitást?

Ha tudni akarjuk, mekkora egy termelő egység termelési kapacitása, a számítási képlet meglehetősen egyszerű. Ennek módja elsősorban az lenne, ha kiszámítjuk, hogy termelési egységenként hány óra áll rendelkezésre. Vagyis ha van egy 8 órás munkanapunk, amelyben 10 termelési egységünk van, akkor a gyártási órák száma összesen 80 óra.

Másodszor, meg kell mérnünk egy termék termelési kapacitását a termelési egység és a rendelkezésre álló órák alapján. Azaz el kell osztani egy cikk gyártási kapacitását a rendelkezésre álló órák számával, így megkapjuk a napi gyártási kapacitást. Más szavakkal, tegyük fel, hogy minden termelőegység 1 órát vesz igénybe az áru vagy szolgáltatás egy egységének előállításához. A számításhoz el kell osztani a rendelkezésre álló órák számát (80) azzal az idővel, amely egy termelési egység előállításához szükséges egy egységnyi termék vagy szolgáltatás előállításához (1). Így megkapnánk a napi termelési kapacitást.

A példában a napi gyártási kapacitás 80 lenne, mivel napi 80 órányi termelés áll rendelkezésünkre, míg minden legyártott egység átlagosan 1 órát vesz igénybe.

A harmadik és sokkal egyszerűbb. Ha a termelési egységek havi termelési kapacitását szeretnénk mérni, akkor elég az előző lépésben kapott napi kapacitást megszorozni a hónapban rendelkezésre álló munkanapokkal. Ugyanígy történne az éves termelési kapacitás kiszámítása is, hiszen meg kell szorozni az egy évben ledolgozott napok számával.

Később ezekkel az adatokkal már egy újabb mutatósorozatot kaphattunk, mint a termelési mennyiség vagy a hatékonysági ráta. Vagyis ha tudjuk, hogy a napi termelési kapacitás 80 darab, ha 40-et gyártunk, akkor tudhatjuk, hogy a kihasználtság 50%. Más szóval, a termelési mennyiség a termelési kapacitásához képest 50%-on működne.