A szellemi tőke mindazon immateriális javak összessége, amelyet egy vállalat innováció és fejlesztés révén tudássá és hozzáadott értékké tudott átalakítani, legyen az akár jelen, akár jövő.
A szellemi tőke, más szóval, minden immateriális javara vonatkozik (a nem láthatóra). Azok az immateriális javak, amelyek a fejlesztések, valamint az innovációba és a haladásba történő befektetések révén a vállalatok számára hasznos tudássá váltak. Ily módon a szellemi tőkének tekinthető immateriális eszköznek bizonyos értéket kell biztosítania a vállalat számára.
A gazdaság ágazatainak professzionalizálódása miatt a szellemi tőke viszonylag új fogalom. Nos, arról beszélünk, hogy ezt a koncepciót másokkal együtt 1997-ben kezdték el használni a vállalatoknál. Ebben az évben kezdték el olyan szerzők, mint Brooking vagy Steward használni ezt a fogalmat a tanulmányokban. Tanulmányok, amelyeket később a vállalatoknál, a szociális területen és a tudományos világban is alkalmaztak.
Mit tekintünk szellemi tőkének?
Bár nincs nagy fokú konszenzus abban, hogy mi számít szellemi tőkének és mi nem. Sok szerző közös megközelítést alkalmazott a koncepcióhoz. Összefoglalva, a szellemi tőke három nagy blokkba csoportosul. Ezek a blokkok együtt képviselik azt, amit szellemi tőkének nevezünk.
Ez a három blokk, amelyre hivatkozunk, a következő:
- Relációs tőke: A relációs tőke a kapcsolatok összességét, valamint a megállapodásokat jelenti, röviden a vállalat és a környezete közötti kapcsolatok összességét. Vagyis az összes kapcsolat, amelyet a vállalat fenntart, legyen szó beszállítókkal, versenytársakkal, részvényesekkel, ügyfelekkel, partnerekkel stb. Bár sokan próbálják kiválasztott mutatókkal mérni a vállalat kapcsolatait, mégis nagy nehézségnek számít az egyes kapcsolatoknak a vállalathoz való teljes hozzájárulásának mérése.
- Humán tőke: A humán tőke azon készségek összessége, amelyekkel a munkavállalók rendelkeznek, akik egy vállalatnál végzik feladataikat. Tehetség, tudás, készségek, innovációs képesség, értékek. Minden, ami a dolgozók vállalati készségeivel kapcsolatos, ezáltal hozzáadott értéket ad hozzá.
- Szervezeti tőke: A szervezeti tőke azon szervezeti rendszerek összességét jelenti, amelyeket a vállalat a tapasztalatok révén a története során fejlesztett és professzionalizált. A szervezeti tőke a humán tőkéhez hasonlóan egy sor tudásra utal, amely a tapasztalatnak köszönhetően idővel megszerzett, jelentős teljesítményjavulást ér el, így hozzáadott értéket biztosít a vállalatnak.
A szellemi tulajdon és a szellemi vagyon közötti különbség
Bár úgy tűnik, hogy a két fogalom összefügg, a szellemi tulajdon és a szellemi vagyon teljesen különböző fogalom. Vagyis mindkettő beépül a szellemi tőke blokkjába, de kétféle szellemi tőkéről beszélünk, de ezek lényeges lényeges különbségeket mutatnak.
Először is, a szellemi eszköz minden olyan immateriális eszköz, amelyet egy vállalaton belül hoztak létre. Ezek az eszközök nagy jelentőséggel és értékkel bírnak a vállalat számára, hiszen sok esetben rajtuk múlik sikere. Ezt a szellemi tőkét azonban – a szellemi tulajdontól eltérően – szellemi tulajdonjogokkal nem lehet bejegyezni, vagyis nem lehet védeni. Értékének számszerűsítésének nehézségei miatt a szellemi tőke kikerül a szellemi tulajdon bejegyzésére vonatkozó szabályozás alól.
Másrészt a szellemi tulajdon, ahogy a neve is mutatja, magában foglalja mindazokat az immateriális javakat, amelyek a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeknek megfelelően benne találhatók. Olyan immateriális javakról beszélünk, amelyekről értékközelítést tudunk generálni, mint például védjegyek, szabadalmak, eljárások, valamint minden, aminek számszerűsített értéke van, és fennállhat a jogellenes eltulajdonítás vagy lopás veszélye.