
A POAM mátrix a mozaikszóval a vállalat lehetőségeinek és fenyegetésének profiljaként definiálható.
Fontos megjegyezni, hogy a külső környezet az a közeg, amelyben egy vállalat veszélyei és lehetőségei megtalálhatók. Ezek a veszélyek és lehetőségek pozitívan vagy negatívan érinthetik a szervezetet, és a hatás lehet magas, közepes és alacsony.
Emiatt a POAM mátrixot arra használják, hogy azonosítsák és értékeljék azokat a potenciális veszélyeket és lehetőségeket, amelyekkel egy vállalat szembesülhet. Mivel a vállalat működési környezetének megértése és elemzése fontos a sikeres stratégiai tervezéshez. Mivel a környezet folyamatosan változik, és nehéz irányítani.
Mindenekelőtt a földrajzi, gazdasági, technológiai, politikai, társadalmi és versenytényezők olyan külső tényezők, amelyek felett a vállalatnak nincs befolyása. Éppen ezért először meg kell határoznia, hogy mely tényezőket kell értékelni, majd meg kell határoznia, hogy ezek a tényezők lehetőséget vagy veszélyt jelentenek-e a vállalat számára.
Külső tényezők és a POAM mátrix
A fő elemezni kívánt külső tényezők a következők:
1. Földrajzi
Mindenekelőtt nagyon fontos stratégiai döntés a cég elhelyezkedése egy adott településen, zónában, településen vagy régióban. Mert ez lehetővé teszi a természeti erőforrásokhoz való hozzáférést, a kedvező klímát, bizonyos domborzati viszonyokat és a piacok közelségét.
Ezért, ha a földrajzi tényezőket megfelelően kihasználják, fontos lehetőséggé válhatnak.
2. Gazdasági
Másrészt a gazdasági tényezők, amelyeket egy vállalatnak figyelembe kell vennie, mind olyan általános makrogazdasági mutató, mint például a bruttó hazai termék (GDP), az inflációs ráta, a munkanélküliségi ráta, a kamatláb, az árfolyam.
Ezek a tényezők pozitívan befolyásolhatják a vállalat teljesítményét, vagy negatívan viselkedhetnek. Annak eldöntése, hogy a vállalat céljai megvalósulnak-e vagy sem.
3. Technológiai
Ugyanakkor a technológiai szempontok változása hatással lehet egy vállalatra. Mivel a technológia fejlődése változásokat idéz elő a vállalatok termelési, marketing-, szállítási és kommunikációs folyamataiban.
Ezért, ha a vállalat nem tud reagálni ezekre a nagy előrelépésekre, az nagy veszélyt jelenthet teljesítményére.
4. Politikusok
Ugyanígy a politikai szempontok a kormány összes törvényéhez és rendeletéhez kapcsolódnak. Ide tartozhat többek között adópolitika, munkaügyi szabályozás, ösztönzőrendszer, nemzetközi szerződések.
Mindezek a törvények és rendeletek szintén segíthetik vagy akadályozhatják az üzleti célok elérését.
5. Szociális
Míg a társadalmi tényezők az egészség minőségével, az iskolai végzettséggel, a munka típusával, a különböző népességcsoportokban uralkodó hiedelmekkel és kultúrával függenek össze. Azáltal, hogy a vállalat sikere szempontjából kedvező magatartást, vagy esetleges fenyegetést okoz.
6. Versenyképes
Végül a versenytényezők közvetlenül kapcsolódnak a piachoz, olyan elemek lehetnek, mint a verseny, amelyek meghatározzák a termékek minőségét és árát, valamint a szolgáltatásnyújtást. Azáltal, hogy lehetőséget adunk a vállalatnak egy bizonyos szintű differenciálás elérésére, vagy éppen ellenkezőleg, a verseny nagy veszélyt jelent.

Külső tényezők
Az elemzés lépései
A külső tényezők elemzéséhez a következőket kell tenni:
1. Diagnózis
Először is, diagnózist kell készíteni mindazon erőforrásokról és kapacitásokról, amelyekkel a vállalat külső környezetben rendelkezik.
2. Információgyűjtés
Ezután összegyűjtik az információkat. Az információ másodlagos és elsődleges forrásokból szerezhető be.
Ha a vállalat mérete nem túl nagy, akkor elegendő olyan eszközöket alkalmazni, mint például az interjúk és a kérdőívek a vizsgálandó területen tartózkodó összes emberrel. Ha viszont nagy a cég, akkor a mintavételi módszert kell alkalmazni, mivel a vizsgálandó piac nagyobb.
3. Azonosítsa a fenyegetéseket és lehetőségeket
Ezt követően meg kell határozni, hogy a külső tényezők közül melyek azok a lehetőségek, amelyeket a vállalat kihasználhat, és melyek azok, amelyekkel kell szembenézni.
4. Válassza ki, minősítse és rangsorolja a tényezőket
Természetesen az elemzett tényezők közül kiválasztják a legfontosabbakat és pontozzák azokat. Ha a minősítés magas, az azt jelenti, hogy az azonosított veszély vagy lehetőség jelentős. Ha viszont alacsony a minősítés, akkor a lehetőség vagy a fenyegetés nem fontos.
5. Az ütés mértéke
Végül azonosítja, hogy az egyes lehetőségek vagy fenyegetések milyen hatással lesznek a vállalatra, és ugyanúgy minősíti, hogy magas, közepes vagy alacsony.

Követendő lépések
6. Készítse elő a POAM mátrixot
Abban a pillanatban, amikor minden információ birtokában van, fel lehet építeni a POAM mátrixot.
A POAM mátrix felépítése
A POAM mátrix felépítéséhez kövesse az alábbi lépéseket:
- Négy oszlopos táblázat készül. Az első az egyes tényezőket, a második a lehetőségeket, a harmadik a fenyegetéseket és a negyedik a hatást helyezi el.
- A második, harmadik és negyedik oszlopot három új oszlopra kell felosztani. Mindegyik oszlop a magas, közepes és alacsony szintre való jogosultságot szolgálja.
- Az elemzett tényezőkkel először fenyegetésnek vagy lehetőségnek minősülnek. Ezután minden fenyegetés vagy lehetőség pontozásra kerül. A vállalatra gyakorolt hatás felmérése.
- Végül az eredményeket értelmezzük és elemzik.

Összegzésképpen megerősíthetjük, hogy a POAM mátrix lehetővé teszi a vállalat számára, hogy azonosítson olyan külső tényezőket, amelyek kívül esnek az ellenőrzésén, és amelyek lehetőségeket vagy veszélyeket eredményezhetnek. Így olyan stratégiákat dolgozhat ki, amelyek megerősíthetik a vállalat számára fontos lehetőségeket. Ellenkező esetben, ha a külső tényezők fenyegetővé válnak, adekvátabban tudjunk velük szembenézni, hogy hatásukat minimalizáljuk.
A vállalat környezeti tényezői