Milyen típusú cégek léteznek? Milyen példák vannak a cégekre az egyes szegmensekben? A Google a tercier szektorban működik? És az Amazon? A PEMEX állami vagy magáncég?
A vállalat emberekből és erőforrásokból álló szervezet, amely egy adott tevékenység fejlesztésével gazdasági hasznot kíván elérni. Ez a termelő egység egy vagy több emberből állhat, és általában profitra törekszik, valamint a képzésben kitűzött célok sorozatát is elérheti.
Ebben az értelemben a gazdaság részét képező termelőszövet számtalan vállalatból áll. Végtelen társaságok, amelyeket annak ellenére, hogy így hívnak, nagyszámú különbség van köztük. Emiatt amellett, hogy tudjuk, mi is az a vállalat, érdekes tudni, hogyan sorolják be őket, és milyen típusú cégek alkotják az egyes szegmenseket.
Azonban olyan sok típus létezik, hogy sokszor nem tudjuk azonosítani, hogy az egyes típusok mely vállalatokat tömörítik. Azaz könnyen beazonosítható, hogy a Google egy multinacionális cég, de a dolgok bonyolulttá válnak, ha példákat próbálunk hozni arra, hogy milyen típusú cégek vegyesek, melyek a másodlagos szektorból, illetve melyek a kisvállalkozási szegmensen belül. .
Így a következő cikk megpróbálja bemutatni a különböző besorolásokat, amelyeket a világ vállalatairól készíthetünk, valamint azt, hogy az egyes szegmensek milyen vállalati példákat alkotnak.
Példák a cégekre méretük szerint
Ebben az értelemben az alkalmazottak méretétől és létszámától függően a vállalatokat három kategóriába sorolhatjuk:
- Mikro : Ezekre jellemző, hogy 1 és 10 között van az alkalmazottak száma. Példaként ezekre a kiskörnyezeti vállalkozásokban tudunk egyértelműen képviselni. Az élelmiszerbolt, a vasbolt, a cipész, valamint a különböző városrészekben megjelenő kisvállalkozások, amelyek egy területet alkotnak.
- Kicsi : A kisvállalatot alkotó alkalmazottak száma 20 és 30 fő között mozog. Ilyen értelemben bármilyen gyár, tanácsadó cég, kis független szupermarket, bármely nagyobb üzlet. Mindezek kisvállalkozásoknak tekinthetők.
- Közepes : A közepes méretű vállalatot általában 30 és 200 fő közötti létszám jellemzi. Így például egy középvállalkozás lehet egy kis élelmiszerlánc, egy regionális üzletlánc, egy forgalmazó vagy egy alkatrészgyár. Röviden: nagyobb cégek, de még mindig közepes méretű cégek korlátozott erőforrásokkal.
- Nagy : Azok a cégek, amelyek több mint 200 és 300 alkalmazottat foglalkoztatnak. Még sok ilyen vállalat is, mint amilyeneket alább látni fogunk, több ezer vagy százezer alkalmazottat foglalkoztat. Egyértelmű példája lehet ennek a cégtípusnak a nagyközönség által legismertebb, jó piaci pozícióval rendelkező márkák. Vagyis Coca Cola, Apple, McDonald’s, Burger King. Az ilyen típusú cégek, amelyek mind nagy méretűek, jó példái egy nagyszerű cégnek.
Az elvégzett tevékenység szerint
Ebben az értelemben, attól függően, hogy szolgáltatást nyújtanak vagy árut termelnek, két kategóriába sorolhatjuk a vállalatokat:
- Áruk előállítása : azok, amelyek árukat gyártanak vagy kínálnak. Vagyis olyan termékeket kínáló cégek, mint például a következő cégek: Coca Cola, Media Markt, Wal-Mart stb.
- Szolgáltatásnyújtás : A cégek másik szegmense, amely nem termékeket kínál, hanem szolgáltatásokat nyújt. Így ezek egyértelmű példája lehet többek között az Uber Eats, a Rappi, az EY, a Deloitte.
A földrajzi terület szerint
Ebben az értelemben, attól függően, hogy milyen területen működnek, a cégeket négy kategóriába sorolhatjuk:
- Helyi : Általában azok a független kisvállalkozások, amelyeknek csak egy üzletük van, vagy esetleg kettő, de mégis csak egy kis környékbeli üzlet. Jó példa erre a környéken található vasbolt, a sarki bár, a ház mögötti utcában található irodaszerbolt.
- Regionális : Ebben az értelemben egy regionális vállalat már nagyobb dimenzióval rendelkezik, de még mindig korlátozott méretű vállalat. Ilyen típusú cég lehet például egy kis élelmiszerlánc, egy kis autókereskedő hálózat, egy közepes méretű tanácsadó cég.
- Országos : Ebben a szegmensben olyan cégek sorozatáról beszélünk, amelyek már jelentős méretűek. Ezek az egész ország területén működnek, és a munkavállalói hálózat nagyobb dimenzióval rendelkezik. A nemzeti vállalat legjobb példája a bankszektor, amely országonként eltérően működik, megvédve a nagy bankokat. Egy másik ékes példa erre lehet az országok vasúthálózatának kezelésével, valamint a tömegközlekedéssel foglalkozó cég. Végül pedig olyan nagy élelmiszerláncok, mint a Mercadona Spanyolországban, az Oxxo Mexikóban vagy a 7 Eleven az Egyesült Államokban.
- Multinacionális : Ha multinacionálisról beszélünk, akkor nagyvállalatokról beszélünk, amelyek világszerte jelen vannak. Jó példa ezekre, mint korábban mondtuk, többek között a McDonald’s, a BBVA, az Amazon, a Google, a Facebook.
Aszerint, hogy melyik gazdasági ágazathoz tartoznak
Így attól függően, hogy milyen ágazatban működnek, a vállalatokat négy kategóriába sorolhatjuk:
- Elsődleges szektor : Azok a vállalatok, amelyek a nyersanyagok kitermeléséért és beszerzéséért felelősek. Ezek egyértelmű példája lehet egy mezőgazdasággal foglalkozó vállalat, valamint egy állattenyésztő társaság. Mindegyik az elsődleges szektor részét képezi.
- Másodlagos szektor : Olyan vállalatokból áll, amelyek a nyersanyagok értékesítésre szánt termékekké történő átalakításával foglalkoznak. Jó példa ezekre többek között a Coca Cola, a Bimbo, a Cemex.
- Tercier szektor : Olyan vállalatokból áll, amelyek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a szolgáltatások kínálatához és nyújtásához. A tercier szektor vállalatainak egyértelmű példája a bankok. A Santander, a BBVA, a Bank Of America, valamint a különböző országokban működő összes bank, harmadik szektorbeli vállalatnak tekinthetjük őket.
- Kvaterner szektor : Azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek tudásra és információra alapozva kínálják szolgáltatásaikat. Jó példa ezekre a technológiai óriások. Olyan cégek, mint a Google, Facebook, Alexa, valamint mindazok a cégek, amelyek információfeldolgozással és tanácsadási szolgáltatásokkal foglalkoznak.
A cég tulajdonjoga szerint
Végül a társaság tulajdoni hányadától és részvényeitől függően a cégeket három kategóriába sorolhatjuk:
- Nyilvános : Olyan társaságok, amelyekben részesedésük egy része – teljes vagy többségi – az állam tulajdonában van. Az olyan vállalatok, mint a mexikói PEMEX vagy a spanyolországi RENFE, jó példák az állami vállalatokra.
- Magánszemélyek : Azok a társaságok, amelyekben a részvények többsége, vagy teljes egésze a vállalkozó vagy magánbefektetők tulajdonában van. Ebben az értelemben minden olyan cég, amely nem nyilvános. Vagyis olyan társaságok, mint a spanyol Banco Santander, például a mexikói CEMEX, vagy bármely olyan társaság, amely nem az állam tulajdonában van.
- Vegyes : A vegyes vállalat olyan típusa, amelynek tőkéje a magánbefektetők mellett az államtól származik. Az olyan vállalatok, mint a spanyol Red Eléctrica vagy az Empresa Eléctrica del Ecuador, jól példázzák a közös vállalkozást.