A modern közigazgatás az új gyakorlatokon és megközelítéseken alapuló legjobb gyakorlatok alkalmazásának folyamata, amely lehetővé teszi a szervezetek társadalmi és gazdasági környezetében végbemenő változásokhoz való jobb alkalmazkodást, felhagyva a hagyományos igazgatási gyakorlatokkal.
Először is, a modern közigazgatás az 1890-es években kezdődött Frederick Taylor közreműködésével, aki azt javasolta, hogy a termelékenységi szint javítása érdekében a feladatokat egyszerűsítsék.
Ez ellentétben állt azzal a hagyományos elképzeléssel, hogy az embereket keményebb munkára kényszerítik a munkateljesítmény maximalizálása érdekében.
Megjegyzendő, hogy a modern közigazgatásban minden tervezési, szervezési, irányítási és ellenőrzési tevékenységnek magában kell foglalnia az emberi kapcsolatok és az idő megfelelő összekapcsolását a szervezeten belül meghatározott célok eléréséhez.
Ennek következtében a modern igazgatási folyamatok szélesebb és összetettebb kontextusban is alkalmazhatók, ezért alkalmazzák a vállalatoknál, vallási intézményekben, oktatási intézményekben és társadalmi szervezetekben.
Modern menedzsment eszközök
A modern közigazgatás legfontosabb eszközei:
1. Újratervezés
Másrészt az újratervezés abból áll, hogy felülvizsgálják a folyamatokat a hatékonyabbá tétel érdekében. A folyamatok elemzése és újratervezése során jelentős javulást kíván elérni a költségek körében, a termékek minőségében, a szállítási sebességben és a szolgáltatásban.
Más szóval, az újratervezés célja több és jobb eredmény elérése kevesebb erőforrás felhasználásával. Az ezt alkalmazó szervezetek célja az összes folyamat radikális felülvizsgálata, újratervezése, az eredmények mérésének jelentős javítása érdekében.
2. Teljes minőség
Ugyanígy a teljes minőségi megközelítés célja a szervezetek minőségének és teljesítményének javítása, a vevők maximális elégedettségének elérése.
A teljes minőség azonban nem csak a vevőnek kínált áruk és szolgáltatások előállítására vonatkozik. A minőségirányítás alapelvei minden olyan tevékenységre és személyre vonatkoznak, amely egy szervezet részét képezi.
Ehhez a minőséggel kapcsolatos összes funkciót és folyamatot integrálják, így a vállalatok által alkalmazott összes minőségi intézkedést ellenőrzik. Ezek az intézkedések az irányítás és a teljesítmény minősége, az ellenőrzés és a karbantartás minősége, a minőségfejlesztés és a minőségbiztosítás.
3. Outsourcing
Az outsourcing a maga részéről az a folyamat, amelyben egy szervezet külső cégeket vesz fel bármely tevékenységének elvégzésére. Az alvállalkozó cég bizonyos tevékenységeket végez, amelyek hozzáadott értéket adnak az őt alkalmazó cégnek, hiszen erre specializálódtak, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb költséggel, azonos vagy jobb minőségben végzik.
4. Felhatalmazás
Ehelyett a felhatalmazás abból áll, hogy bizonyos szintű hatalmat és hatáskört ruháznak át a beosztottakra. Ebben a folyamatban funkciókat delegálnak a beosztottakra, hogy nagyobb mértékű részvételt biztosítsanak számukra, így különösen bevonják őket a vállalati döntéshozatalba. Ily módon a vezetők erőfeszítéseiket a szervezet kulcsfontosságú feladataira összpontosítják.
5. Benchmarking
A benchmarking lehetővé teszi a szervezet működésének és folyamatainak összehasonlítását és mérését. Ez az összehasonlítás és mérés belső lehet, ha a szervezetet alkotó különböző osztályokon és egységeken belül hajtják végre. A külső formanyomtatvány egy másik, piacvezetőnek tekintett vállalat vagy szervezet előtt történik.
Az ötlet az, hogy összehasonlítsa magát a piac leghatékonyabb versenytársaival, hogy a legjobbaktól tanulva javítsa a vállalat működését és folyamatait.
6. 5´S
Ezzel szemben ez a gyakorlat egy vállalat integrált karbantartását kívánja elérni, beleértve a berendezéseket, gépeket, infrastruktúrát és a munkakörnyezetet. Az osztályozás, a rend, a tisztaság, a szabványosítás és a fegyelem fenntartása öt alapelven alapul.
Ez egy egyszerű és hatékony gyakorlat, amellyel minőségi javulást, az állásidő csökkentését és a költségek csökkentését sikerül elérni.
7. Éppen időben
Természetesen a Just in Time egy olyan módszer, amely megszervezi a termelést. Ez a szervezés a termelés tervezésén és ellenőrzésén keresztül valósul meg annak érdekében, hogy a szükséges mennyiségben és időben előállítsák a szükséges termékeket.
Ez a módszer pozitív hatással van az emberi erőforrás teljesítményére, a gyártási rendszerre, a terméktervezésre, a karbantartási rendszerre és a minőségre is.
Röviden összefoglalva, megemlítettünk néhányat a modern közigazgatásban leggyakrabban használt gyakorlatok és módszerek közül, de nem ezek az egyetlenek, sok más is létezik, mint például a coaching, a létszámleépítés, az e-kereskedelem, a Mckinsey által készített Seven \ »S \» néhány a sok közül, amit meg lehet említeni.
Végül elmondhatjuk, hogy mindezen modern vezetési gyakorlatok közös célja a szervezetek hatékonyságának javítása. Alternatív módot keres a termelési költségek csökkentésére és a termelési szint növelésére. Mindezek a gyakorlatok lehetővé teszik a társadalmi és gazdasági környezetben bekövetkező változásokhoz és trendekhez való jobb alkalmazkodást.