A tömegkommunikáció egyetlen küldő és egy nagyszámú emberből álló fogadó között zajlik. A sajtó megvalósítása jól példázza ezt a fajta kommunikációt.
Különféle kommunikációs típusok léteznek, beleértve az úgynevezett masszív kommunikációt is. Ha van valami, ami erre a kommunikációs módra jellemző, az az, hogy az üzenetet nagyon sokan kapják, és egyetlen feladó küldi.
A tömegkommunikáció jellemző a médiára, a nagyvállalatokra, entitásokra vagy közintézményekre. Fő célja a lehető legnagyobb közönség elérése.
Kiemelkedő elemek vesznek részt a kommunikációs folyamatban, hogy az üzenet megvalósuljon. Például feladó, fogadó, csatorna és üzenet. Ezek elengedhetetlenek a kommunikációhoz.
A tömegkommunikáció jellemzői
Ezek a tömegkommunikáció fő jellemzői:
- Az üzenetet fogadó közönség széles. Nem célja, hogy egyetlen címzettnek küldjön információt, hanem az, hogy tömegközönség legyen.
- A vevő közvetlen válasza nem szándékolt, valami logikus, hiszen abból indul ki, hogy ez egy nagyszámú embernek szánt üzenet.
- A közönség különböző társadalmi rangú, korú, nemű vagy politikai beállítottságú személyekből állhat. Például amikor egy hírügynökség küld egy hírt, az heterogén közönséget érhet el anélkül, hogy bármiféle különbséget tenne a fent említettektől.
- Egy másik jellemző a közönség anonimitása. A nyilvánosságot alkotó emberek, akikhez az üzenet szól, névtelenek egymás között, és a médium számára is névtelenek.
Mire való a tömegkommunikáció?
A tömegkommunikáció fő célja, hogy egy bizonyos üzenetet vagy információt sok emberhez eljuttasson. Az intézmények kihasználják az ilyen típusú kommunikációt, hogy kiemelkedő vagy releváns híreket közvetítsenek a nyilvánosság számára, a nagyobb elérés érdekében.
Ennek a kommunikációs típusnak az a jellemzője, hogy egy küldő és sok fogadó vesz részt a folyamatban.
Ez egy nagy terjedelmű kommunikáció, legalábbis ez az állítás, hiszen erre ösztönöznek csatornákat, például a rádiót vagy a televíziót.
Példa a tömegkommunikációra
Az elnökválasztási kampányban a televízióban vitát folytatnak az egyes pártok vezetőivel.
A program célja, hogy megmutassa az egyes vezetők elképzeléseit és értékeit. A vitát tehát a tömegtájékoztatási eszközök közvetítik, tehát az a cél, hogy minél több emberhez eljusson, hogy első kézből ismerhessék meg a résztvevő politikusok céljait.
Ez segít abban, hogy döntést hozzanak arról, hogy szavaznak-e a választásokon. Ez egy példa a tömegkommunikációra. Ez egy nagy érdeklődésre számot tartó ismeretterjesztő esemény, amelyet egy nagyszámú emberhez eljutó médium közvetít, és a legkülönfélébb személyekből álló közönséget célozza meg.