Luis de Molina a Jézus Társaság teológus tagja volt. A Salamancai Iskola azon kevés tagjai közé tartozik, akik nem tartoztak a dominikánusokhoz. Ellenezte a determinizmus minden formáját, és a magántulajdon és a szabad kereskedelem mellett foglalt állást.
Luis de Molina 1535-ben született Cuencában. Jogi tanulmányait Salamancában kezdte, bár nem fejezte be. Innen 1552-ben az Alcalá de Henares Egyetemre került, ahol kánonokat és logikát tanult. Szinte ugyanebben az időben lépett be a Jézus Társaságba. Csak egy évvel később jezsuita elöljárói Lisszabonba küldték, ezt az utat gyalog tett zarándoklaton, alamizsnából élve. Később Coimbrába ment, ahol az egyetemen művészetet tanult. Ezek végén a szintén portugál Évorában és Coimbrában tanult teológiát. 1561-ben szentelték pappá, 1563-ban pedig művészetprofesszorként kezdett dolgozni Coimbrában, egészen 1567-ig.
1568-ban Cuenca megszerezte a vesperás tanszéket, hogy teológiát tanítson az Évorai Egyetemen. Három évvel később, 1571-ben sikerült megszereznie a teológiai doktori fokozatot. Ezzel elnyerné az Évora Egyetem prémium teológiai tanszékét. 1584-ben elhagyta az akadémiai világot, és Lisszabonba költözött, ahol művei megalkotására összpontosított.
Már 1591-ben visszatért Spanyolországba, hogy 1600-ig Cuencában éljen. Ebben az évben nevezték ki a madridi császári főiskola erkölcsteológia professzorává. Ezt a pozíciót azonban soha nem tudta betölteni, mivel ugyanabban az évben meghalt.
Gondolkodása a tudás széles skáláját fedte le. Teológiai alapja nagyban befolyásolta világfelfogását. Erőteljesen védelmezte az emberi szabadságot, a szabad akaratot, ami arra késztette, hogy minden dimenzióban a szabadság mellett helyezkedjen el.
Luis de Molina gondolata
Luis de Molina a Salamancai Iskola azon kevés tagjai közé tartozik, akik a jezsuitáktól származnak. Fontos tudósként ismerték el, aki olyan sokrétű területeken tudott dolgozni, mint a teológia, a jog és a filozófia.
A közgazdaságtannak is elkötelezte magát, bár politikai-filozófiai szempontból. Ebből a perspektívából írta a „De Justicia et Jure”-t, amelyben a jogról, a politikáról és a gazdaságról elmélkedett. Többek között olyan témákkal foglalkozott, mint az adók, árak és monopóliumok, amelyekben klasszikus liberális perspektívát mutatott be. Mindegyik nagyon jelen van a Salamancai Iskola legtöbb tagjában.
Fáradhatatlan védelmezője volt a szabad akaratnak, és mindenfajta determinizmus ellen harcolt. Ezt az álláspontot az úgynevezett „Polemic de auxiliis”-ben is megőrizte. Ezzel kapcsolatban fogant meg a középtudomány fogalma. Ezzel a felfogással Isten mindenhatóságát igyekezett összeegyeztetni az emberi lény szabadságával. Neve abból adódik, hogy az egyszerű intelligencia tudománya és a látás tudománya között helyezkedik el.
A szabad kereskedelem mint a szabad akarat kifejezése
A jezsuita az emberi szabadság és szabad akarat fogalmát alkalmazta politikáról és gazdaságról alkotott víziójában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a civil társadalom fogalma ebből ered, hiszen gondolat- és cselekvési szabadság nélkül értelmetlen a létezése. Ezért az emberek mindig Isten kegyelme által képesek állampolgárként működni. Szerep, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik az egész társadalom anyagi és szellemi jólétét érintő kérdésekben való döntéshozatal szükségességéhez.
Ettől a ponttól kezdve Molina újra megerősíti magát a szabad kereskedelem híveként. Megérti, hogy pontosan ez a modell felel meg leginkább annak a szabadságnak, amelyet Isten adott az embernek. Emiatt ellenzi a politikai hatalom minden olyan kísérletét, amely az árak és a piacok szabályozására irányul. A szabadság híveként a magántulajdon legitimitását is védte, a rabszolgakereskedelmet pedig erkölcstelen gyakorlatnak nevezte.
Az egyéni szabadság védelme arra is késztette, hogy kijelentse, hogy az uralkodó valójában adminisztrátor. És a valóságban a hatalom az egyes polgárok halmazán van. Ily módon korát megelőzöttnek, a tizennyolcadik és tizenkilencedik század liberális gondolkodóinak előfutáraként jelölték meg.