A luddizmus Angliában a 19. században kialakult mozgalom volt, amely a gépek és az automatizálás elutasítását hirdette. Ezt angol kézművesek támogatták.
A luddizmus az első ipari forradalom idején jelent meg Angliában. A tiltakozások 1811 és 1816 között tartottak. Az automatizálás és a gépek fejlődése miatt az angol kézművesek, akik szembesültek azzal a lehetőséggel, hogy ezeket az újításokat leváltsák, tiltakoztak, hogy ne veszítsék el állásukat. Ezzel elutasították a géphasználatot, a kevésbé képzett, illetve a kevesebb erőforrással felruházott munkavállalók védelme érdekében.
A fonógép, valamint az ipari szövőszékek voltak azok az újítások, amelyekkel szemben ennek az áramlatnak a védelmezői elhelyezkedtek.
A mozgalom állítólag Ned Luddról kapta a nevét. Nos, a hiedelem szerint Ludd 1779-ben két szövőszéket tört össze egy gyárban; ikonjává válik a mozgalom védelmezői számára.
A luddizmus eredete
A luddizmus eredete az első ipari forradalom Nagy-Britanniájára nyúlik vissza. Az olyan innovációk megjelenése után, mint az ipari szövőgépek vagy a fonógép, azok a brit kézművesek, akik attól tartottak, hogy elveszítik állásukat, mozgalmat indítottak ezen újítások ellen.
Ezt a mozgalmat luddizmusnak nevezték. Nevét annak a hiedelemnek köszönheti, hogy az első ipari géprombolót Luddnak nevezték el.
Szembesülve az ipari forradalomban az automatizálás jelentette kockázattal, a luddizmus küldetése az ipari gépek lerombolásán, valamint egy olyan mozgalom kiterjesztésén alapult, amely az ilyen innovációk bojkottját hirdette. Nos, figyelembe véve ezen kézművesek alacsony képzettségét és alacsony fizetését, a generált alternatíva nagy veszélyt jelentett, ami mozgósításra késztette őket.
Eredete a 18. századra nyúlik vissza; ezek a javaslatok azonban csak 1811-ben kezdődtek. Néhány javaslat, amely 1816-ban ért véget.
Más szakértők szerint azonban a luddizmus nem az innováció ellen volt, hanem az ilyen innovációkhoz való alkalmazkodás hiánya ellen. Ez azért van így, mert azok, akik nem alkalmazkodtak megfelelően, elveszítik az állásukat. Ezért azt is szorgalmazta, hogy az innovációnak együtt kell járnia a dolgozók képzésével a munkahelyek elvesztésének elkerülése érdekében.
Luddizmus a 21. században
A luddizmus az ipari forradalom idején fellépő áramlat. A robotizáció és a digitális forradalom azonban olyan mozgalmakat idézett elő a 21. században, amelyek ugyanazt az álláspontot képviselik, amelyet annak idején a luddizmus védelmezett.
Attól tartva, hogy sok, szintén alacsonyan képzett munkavállaló elveszítheti állását. Egy olyan forgatókönyvben, amelyben ráadásul a robotizáció és az automatizálás hatalmas fellendülése is megfigyelhető. Mindez arra késztette a munkáskonzervativizmus védelmezőit, hogy új harcot hirdetjenek a robotok ellen. Mindezt, ahogy mondom, attól tartva, hogy az automatizálás, amely elméletük szerint sok olyan munkavállaló foglalkoztatásával érhet véget, akik alacsony képzettségük lévén nem találnak helyet az új automatizált munkaerőpiacon.