Kockázati térkép

A kockázati térkép egy olyan eszköz, amely tükrözi a vállalkozás jelenlegi helyzetét, valamint az azt körülvevő gazdasági, politikai és társadalmi helyzetet. Így azonosítjuk, hogy mely szempontok befolyásolhatják tevékenységünket, és hogyan oldjuk meg ezeket.

Kockázati térkép

A kockázati térképek megelőzési eszközök. Ezek a térképek megpróbálják meghatározni egy vállalat helyzetét, olyan változókat figyelembe véve, mint a vállalatot körülvevő gazdasági, politikai és társadalmi helyzet. Ily módon a térkép célja, hogy azonosítsa, mely negatív tényezők befolyásolhatják a vállalat gazdasági tevékenységét, lehetővé téve a jelen és jövőbeli forgatókönyvek előrejelzését.

A kockázati térképek széles körben használt eszközök az üzleti világban. Ily módon a vállalat ismerheti a kockázatokat, és megelőző módszereket alkalmazhat a hatások korlátozására.

Mire való a kockázati térkép?

A kockázati térkép fő célja a vállalat előtt álló bizonytalanságokkal kapcsolatos összes információ szintetizálása. Így továbbléphetünk olyan stratégiák kidolgozásához, amelyek célja a bizonytalanság e források eloszlatása. A módszertan olyan stratégiák kidolgozásának képességéből áll, amelyek mérsékelhetik a lehetséges jelenlegi és jövőbeli károkat, valamint a kitettséget.

A kockázati térkép nagyon hasznos eszköz az üzletvezetéshez. A kockázati térképek lehetővé teszik, hogy ismerjük azokat a kockázatokat, amelyekkel egy vállalat szembesülhet a jelenben és a jövőben egyaránt. Egy sor tényező – például a politikai, gazdasági és társadalmi helyzet – figyelembevételével előre láthatjuk a problémát, és olyan megelőző módszereket alkalmazhatunk, amelyek megpróbálják korlátozni az esetleges negatív hatásokat, amelyeket ezek felszabadíthatnak.

A kockázati térkép elkészítésének céljai között szerepel a következő:

  • Számszerűsítse a kockázat bekövetkezésének valószínűségét.
  • Mérje meg az egyes kockázatok lehetséges kárait.
  • Ismerje meg a vállalat környezetét.
  • Növelje az entitás biztonságát.
  • Ismerje meg azokat a kockázatokat, amelyek fenyegethetik a vállalatot.
  • Számszerűsítse a vállalat előtt álló kockázatokat.
  • Ismerje meg azokat a hibákat, amelyek árthatnak a vállalatnak.
  • Garantálja a cég jelenlegi és jövőbeli fenntarthatóságát.

A kockázati térkép többek között az összes fent leírt szempont megismerését szolgálja, valamint számtalan olyan eszközt, amelyek segítségével egy-egy céget alaposabban megismerhetünk.

Hogyan készül a kockázati térkép?

Bár egyszerű feladatnak tűnhet, a kockázati térkép elkészítése meglehetősen kiterjedt folyamat. Ehhez ráadásul széleskörű ismeretekre van szükség a vállalatról és környezetéről, valamint az üzleti stratégiáról. A cégben végül is kevesen vannak, akik nagyon alaposan ismerik a céget, illetve annak környezetét, így a kockázatok teljes körű felmérése nehézkes.

A szükséges képzéssel azonban lehetséges a kockázati térkép elkészítése. Ehhez olyan lépések sorát kell követnünk, amelyek lehetővé teszik a végrehajtást, valamint a cég stratégiája szempontjából objektív és hasznos kivitelezést.

A kockázati térkép elkészítése olyan feladat, amely a következő lépésekben foglalható össze:

  • Határozza meg és azonosítsa a kockázatokat : Ilyen módon mindenekelőtt a szervezetre, az üzletre, a feladatokra, valamint a vállalat kritikus folyamataira kell reflektálni. Ily módon az információkat szintetizálva tudjuk majd értékelni azokat a sebezhetőségeket, amelyek belső gyengeségeként a vállalatnál vannak. Minden tényezőt nagyon részletesen kell mérnünk, valamint minden olyan tényezőt, amely mindegyikre hatással lehet, csökkentve a vállalat kapacitását a jelenben és a jövőben.
  • A kockázatok számszerűsítése és minősítése : Ezt az értékelést nagyon szigorú és kritikus elemzéssel együtt kell elvégezni. Ne feledje, hogy a cél az összes lehetséges kockázat ellenőrzése. Ezért, ha ismerjük a vállalat kitettségét, valamint egy kockázat bekövetkezésének objektív és szubjektív valószínűségét, akkor ezeket osztályozhatjuk, és előtérbe helyezhetjük azokat, amelyek a leginkább érdekelnek, attól függően, hogy mit tartunk a legfontosabbnak a vállalati politikán belül.
  • A kockázatok felmérése és rangsorolása : Ezekkel az értékelésekkel és elemzésekkel megszerezhetjük az első mutatókat, amelyek alapján minősíthetjük és számszerűsíthetjük a kockázatokat. Ezek a lehetséges veszteségek, amelyeket olyan történelmi sorozatokra alapozunk, amelyek lehetővé teszik a közelítést. Valamint a KRI-t (Key Risk Indicator). Ily módon olyan mutatókat kaphatunk, amelyek bizonyos módon lehetővé teszik a kockázatok objektívebb értékelését, illetve a kockázatok rangsorolását.
  • Töltse ki a prioritási mátrixot : Ha az összes kockázatot azonosítottuk és mértük, a következő dolog a prioritások meghatározása marad. Ehhez a valószínűség és a lehetséges károk alapján osztályozhatjuk őket, előtérbe helyezve azokat, amelyek azonnali intézkedést igényelnek, valamint azokat, amelyek a legnagyobb kárt okozzák. Osztályozásukhoz színes cellákból álló mátrixba soroljuk őket, amelyek piros színnel mérik, ha magas a kockázat; sárga, ha közepes kockázatról beszélünk; zöldben, ha alacsony a kockázat.
  • Stratégiák elfogadása : Miután minden kockázatot azonosítottunk, valamint azok rangsorolását, folytatjuk a stratégiát. Más szavakkal, lehetséges stratégiákat határozunk meg, amelyekkel mérsékelni tudjuk azokat a lehetséges negatív hatásokat, amelyeket ezek a kockázatok okozhatnak vállalatunkban.