Karib-térség közösség (CARICOM)

A CARICOM a karibi országok közössége, amely elősegíti a tagállamai közötti integrációs folyamatot.

Karib Közösség (CARICOM)

Ez a közösség 1973. július 4-én jött létre a Chaguaramasi Szerződés aláírásával. A közösség alapító államai a következők voltak:

  • Öreg és szakállas
  • A Bahamák
  • Barbados
  • Belize
  • Dominika
  • gránát
  • Guyana
  • Jamaica
  • Montserrat
  • Saint Kitts és Nevis
  • Szent Lucia
  • St. Vincent és a Grenadine-szigetek
  • Suriname
  • Trinidad és Tobago.

A CARICOM felépítése

A közösséget két fő szerv irányítja: a kormányfők konferenciája és a közösség miniszteri tanácsa. Ezek alkotják az entitás legmagasabb példányait. Másrészt ezeket az alacsonyabb hierarchikus testületek segítik:

  • Pénzügyi és Tervtanács.
  • Kereskedelmi és Gazdaságfejlesztési Tanács.
  • Külügyi és Közösségi Kapcsolatok Tanácsa.
  • Humán és Társadalmi Fejlesztési Tanács.

Ezek a szervezet döntéshozó szervei. Ezenkívül a következő bizottságok is részei, amelyek a kisegítő testületekért felelősek:

  • Jogi Bizottság.
  • Költségvetési Bizottság.
  • A Központi Bank Kormányzói Bizottsága.
  • Nagykövetek Bizottsága.

Végül a Chaguaramasi Szerződés más intézményeket is figyelembe vesz az entitás szervezeti felépítésének részeként. Főleg a szakosodott műszaki ügynökségek szám alatt.

A CARICOM céljai

A közösség fő célja a regionális integráció előmozdítása, mind gazdasági, mind politikai szempontból. A tömb együttműködésének elősegítése a közpolitikai szférákban egészen az oktatásig.

Részletesebben, a CARICOM konkrét céljai a következők:

  • Az életminőség és a munka színvonalának javítása.
  • Érje el a munkaerő teljes foglalkoztatását.
  • Gyorsított gazdasági fejlődés és konvergencia elérése.
  • A harmadik államokkal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésének előmozdítása.
  • Magasabb szintű nemzetközi versenyképesség elérése.
  • A tagállamok nagyobb megsokszorozó erejének és gazdasági hatékonyságának elérése a harmadik államokkal, államcsoportokkal és bármilyen szervezettel fenntartott kapcsolataikban.
  • A tagállamok külpolitikáinak és gazdaság- (kül)politikáinak jobb összehangolása.
  • Fokozottabb funkcionális együttműködés létrehozása technológiai, társadalmi és kulturális kérdésekben.

Végül ezeket a célokat az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elve alapján tervezik elérni. Ezeknek az országoknak nagyon fontos eleme. Ehhez még hozzá kell tenni a tagállamok kötelezettségvállalását, hogy elfogadják a blokkból származó intézkedéseket. Ez a régió közös növekedése érdekében.

CARICOM finanszírozás

A Chaguaramas-szerződés létrehozza a Közösségi Fejlesztési Alapot. Ez az alap – elvileg – a tagállamok hozzájárulásaival lesz felelős a finanszírozás odaítéléséért. Mindazonáltal azt is megállapították, hogy az Alap elfogadhat támogatásokat az állami és a magánszektorban működő szervezetektől. Mind a tagállamoktól, mind a Közösségen kívüli egyéb jogalanyoktól.