Az eredménykimutatás vagy az IRPF (személyi jövedelemadó) olyan adó, amelyet az állampolgároknak az egy év során megszerzett jövedelmük vagy nettó bevételük alapján kell megfizetniük az Adóhivatalnak.
Az eredménykimutatás elkészítésekor az év során keletkezett összes bevételt figyelembe veszik, leszámítva a levonható kiadásokat. De nem minden állampolgárnak kell jövedelemnyilatkozatot tennie, van néhány kivétel, amint azt alább látni fogjuk.
Jövedelembevallást csak természetes személyek tesznek, amely személyre vonatkozik. Ellentétben a jogi személyekkel, amely elsősorban azokra a társaságokra vonatkozik, amelyek nem fizetnek jövedelemadót, hanem fizetik az úgynevezett társasági adót.
Mindezekre a bevételekre a személyi jövedelemadót úgy vetik ki, hogy a jövedelemre progresszív módon alkalmazzák a százalékot, vagyis progresszív adó, minél magasabb a jövedelem, annál magasabb százalékot kell fizetni, figyelembe véve a szakaszokat (mindenki ugyanazt a százalékot fizeti). az egyes szakaszokon belül). Miután ezt az összeget, az úgynevezett átalányösszeget kiszámították, az összes levonást levonják. Ez az összeg a megfelelő levonások alkalmazása után a likvid díjat tükrözi, amely a személyi jövedelemadó végső összege lesz.
Teljes díj – Levonások = Nettó díj
Az év során normális, hogy mind a cég, ahol dolgozunk, mind a pénzintézetünk a megkeresett pénz egy részét levonja, hogy azt a kincstárba adja. Így az első csökkenti a személyi jövedelemadóra szánt havi százalékot a bérünkből, a második pedig levonja tőlünk a megfelelő összeget, amikor például tőzsdei befektetésekből származó tőkenyereséget vagy bankbetét kamatot kapunk.
Ezek az év közben történt visszatartások sokszor magasabbak, mint amennyit ki kellett volna fizetnünk, hogy az eredménykimutatásban visszakerülhessen részünkre. Vagyis a Kincstár visszafizeti nekünk a pénzt az általunk befizetett többletadóért. Ez normális, mivel az év közben fizetett adók nem veszik figyelembe az egyes személyek levonásait. Emiatt és mindezen fogalmak és gazdasági tételek rendszeresítése érdekében születik meg az eredménykimutatás.
Milyen bevételeket és kiadásokat tartalmaz az eredménykimutatás?
A bérleti díjba beletartozó jövedelem származhat munkajövedelemből (akár munkavállaló, akár önálló vállalkozó), valamint más típusú jövedelemből, például tőkenyereségből vagy tőkejövedelemből. Spanyolországban a fő bevételek a következőképpen oszlanak meg:
- Munkából származó kereset : Fizetés, bérszámfejtés vagy nyugdíj, főként.
- Ingó tőkéből származó bevétel: Főleg kamat és osztalék. De az életbiztosítás is benne van.
- Ingatlantőkéből származó bevétel : A tulajdonosaik rendelkezésére álló, lízingelt vagy harmadik félnek átruházott ingatlanokból származó, nem gazdasági tevékenységhez kapcsolódó bevétel.
- Gazdasági, üzleti vagy szakmai tevékenységből származó jövedelem .
- Tőkenyereség és -veszteség : Például ingatlanok, részvények eladásából, nyeremények megszerzéséből származik.
A levonások vonatkozhatnak bérelt házban való lakhatásra vagy a szokásos lakóhely rehabilitációjának befejezésére. Bizonyos befektetésekre vagy adományokra, például újonnan alapított cégbe történő befektetésre vagy nyugdíjprogramba történő befektetésre. 25 év alatti, csekély jövedelemmel rendelkező gyermekekkel, vagy 65 év feletti szülőkkel együtt élni.
Spanyolországban bizonyos levonások szerepelnek a jövedelemtervezetben. De vannak olyanok is, amelyek nem így tesznek, ezért nagyon fontos alaposan átnézni a tervezetet, hogy minden lehetséges levonás szerepeljen, és a lehető legnagyobb megtakarítást biztosítsa az eredménykimutatásban.
Ki köteles nyilatkozatot tenni Spanyolországban?
Minden olyan természetes személy, függetlenül attól, hogy spanyol vagy nem, aki a naptári évben 183 napot meghaladó tartózkodási hellyel rendelkezik, és akinek tevékenysége vagy gazdasági érdekeltsége valamilyen módon Spanyolország a fő magja vagy bázisa, köteles Spanyolországban jövedelemnyilatkozatot tenni. közvetlen vagy közvetett.
Van azonban néhány kivétel, amely mentesít bennünket a jövedelemadó-bevallás benyújtásának kötelezettsége alól. Ez elsősorban a bevétel nagyságától, a levonásoktól és a forrásoktól függ.
Fontos tudni, hogy bár az ember nem köteles bevallási kötelezettséget vállalni, de ismerheti a tervezetét, ami nagyon ajánlott, hiszen ha kimegy fizetni, akkor nem fogja bemutatni az eredménykimutatást, de ha kijön, vissza kell adni, megéri bemutatni, hiszen fizetést kapsz érte.
A Spanyolországban élő adóalanyok nem kötelesek jövedelemnyilatkozatot tenni:
- Ha a kapott bevétel nem haladja meg a 22 000 eurót az évben, mindaddig, amíg azok egyetlen kifizetőtől származnak, vagy ha a második vagy harmadik befizető által kapott bevétel összességében nem haladja meg az 1500 eurót.
- Ha a kapott jövedelem nem éri el az évben 14 000 eurót, akkor is, ha a munkajövedelemből származó bevétel két vagy több kifizetőhöz érkezik. Kivéve, ha nem felel meg az alábbi két szabálynak.
- Ha Ön nem kapott ingó tőkéből származó bevételt és visszatartott vagy előlegfizetés alá eső tőkenyereséget, összesen évi 1600 eurót meghaladó összegben.
- Ha nem kapott imputált ingatlanjövedelmet, kincstárjegy hozamot és hatóságilag védett vagy árazott lakásvásárlási támogatást, valamint egyéb állami támogatásból származó tőkenyereséget, összesen évi 1000 eurót meghaladó összegben.
- Ha Ön kizárólag munkából, tőkéből (bútorok és ingatlanok – ingatlan bérbeadásért…), gazdasági tevékenységből (üzletemberek, szakemberek…) és tőkenyereségből, visszatartott vagy nem visszatartott tőkejövedelemből kapott teljes bevételt, amikor azok összege igen nem haladhatja meg az 1000 eurót, vagy azoknak, akiknek tőkevesztesége 500 eurónál kisebb.
- Ha Ön egyéni vállalkozó, akinek éves jövedelme kevesebb, mint 1000 euró.
Sokszor azonban a jövedelemadó-bevallásra nem kötelezett személyeket visszafizetik, és ezért kártérítést kapnak. Éppen ezért célszerű a tervezetet megnézni, hogy megéri-e vagy sem az eredménykimutatást.
Mi történik, ha nem adom be a jövedelemadó-bevallást?
Ha valaki erre kötelezve nem nyújt be adóbevallást, akkor enyhe, súlyos vagy nagyon súlyos adóbűncselekményt követ el. A legcsekélyebb akkor fordul elő, ha maga az illető értesíti, hogy nem mutatta be, és amikor megteszi, visszatér. Ebben az esetben a büntetés 100 euró. Ha fizet, vagy a bevallás késedelmétől függően kamatfelár lesz.
Ha a Kincstár a nyilatkozat elmulasztására hivatkozik és visszaküldi, a kötbér 200 euró. De ha éppen ellenkezőleg, megtérül, az a tartozás értékének 50-150%-áig terjedő bírsággal jár, ami az államkasszát ért gazdasági kártól, az eltitkolás súlyosságától függ (ez súlyosbítja például, ha vannak olyan műveletek a tőzsdén, amelyekért fizetni kell), és hogy történt-e más adóbűncselekmény.
Leggyakoribb hibák a bérleti tervezetben
Az adóhivatal hibázhat az eredménykimutatás modelljeinek elkészítésekor. Ráadásul nem minden bevétel, még kevésbé az önrészes kiadások szerepelnek a tervezetben. Nézze meg, mit nem tartalmaz a bérleti tervezet.
Íme a két leggyakoribb hiba:
1. Lakásadózással kapcsolatos hibák : Az egyik leggyakoribb hiba a 2006 előtt vásárolt lakás levonásának helytelen kiszámítása, bár az is gyakori, hogy a megfelelő fő lakásadó-levonást nem alkalmazzák, ha az adó bank A jelzáloghitel nem igazolja, hogy ez a kölcsön pontosan szokásos lakhelyre vagy első lakásra vonatkozik.
A jelzáloghitel a tervezet helyes elkészítésében is beavatkozhat, ha bankváltás történt, vagy újat tárgyalnak. Abban az esetben, ha a házat egy házaspár vásárolta meg, és mindkét házastárs egyenlő részben áll szemben a jelzáloghitellel, de csak az egyik szerepel a kataszterben, akkor az a legnormálisabb, hogy az adóhivatal rosszul számolja ki a levonásokat.
Ezen kívül, ha ez az első szokásos lakás, amit a házaspár szerez, akkor a vásárlásból származó kiadások – kapcsolt biztosítás, közjegyző, regisztráció, adók stb. – is levonhatók, és itt a Kincstár hibázhat, ha ezek az anyagi ráfordítások nem rögzítik.
2. Házasságokkal és különválásokkal kapcsolatos ítéletek : Az ilyen típusú helyzetek jelentős levonásokat vonnak maguk után, mint például a volt házastárs kompenzációs nyugdíjának összegéből, valamint a közös gyermekek tartásdíja vagy a volt házastárs szokásos járadékának összegéből származó járadék. rezidencia. Ezért ezt a részt különös gonddal kell kezelni.
Ha megkapta a jövedelemadó-bevallási tervezetét, és észrevette, hogy az rosszul van elkészítve, akkor módosítania kell, hogy rögzítse a valóban Önnek megfelelő bevallásokat. Megteheti online, az Adóhivatal honlapján, vagy személyesen az adóhivatalhoz fordulva, amelyhez időpont egyeztetés szükséges. Hasonlóképpen, az Ügynökség munkatársai megkérhetik Önt, hogy indokolja meg a tervezetében végrehajtott változtatásokat, amelyekhez be kell nyújtania a szükséges dokumentumokat. Nézze meg, hogyan kell elkészíteni az eredménykimutatást.