A gazdasági konjunktúra az a közös gazdasági helyzet, amelyet egy adott gazdaság egy adott időpontban mutat. Más szóval, a jelenlegi helyzet, amelyen egy gazdaság megy keresztül, valamint a jövőbeni kilátásai.
A gazdasági helyzet ebben az értelemben az a gazdasági helyzet, amelyet egy adott gazdaság adott időpontban egészében mutat.
Így a jelenlegi helyzet, amelyen ez a gazdaság megy keresztül, megmutatva azt, amit általában gazdasági kilátásoknak neveznek. Más szóval a konjunktúra a gazdaság jelenlegi állapotát tükrözi. Olyan állapot, amelyet a különböző társadalmi-gazdasági szereplők tevékenysége módosíthat, új konjunktúra-forgatókönyveket eredményezve.
Így a konjunktúra adott a társadalmi-gazdasági tényezőkre, valamint a gazdaságot alkotó gazdasági változók alakulására. Változók, például kínálat, kereslet, kamatláb, valamint egyéb releváns változók.
A gazdasági helyzet és szerkezet közötti különbség
A gazdasági helyzet és a struktúra két olyan fogalom, amelyek hasonló dolgokra utalnak, de egymás ellentétét képviselik. Vagyis a gazdasági helyzet és szerkezet az a kétféle helyzet, amelyet egy gazdaság fel tud mutatni. Vagyis ha gazdasági helyzetekről beszélünk, akkor a helyzet nagyságrendjére és időbeliségére utalva azt mondhatjuk, hogy a helyzet átmeneti vagy strukturális.
Ebben az értelemben a gazdasági helyzet, mint mondtuk, az az általános gazdasági helyzet, amelyet egy adott gazdaság adott időben mutat. Vagyis egy rövid távú helyzet, amely egy adott gazdaság jelenlegi forgatókönyvét mutatja.
Ezzel szemben a gazdasági struktúra az a helyzet, amelyet egy gazdaság bemutat, és amely rövid távon nem módosítható. Más szóval, olyan helyzetek, amelyeket egy gazdaság hosszú távon mutat, és amelyekkel idővel szembe kell nézni, nem pedig a helyzet átmeneti jellegét.
Általánosságban elmondható, hogy a konjunktúra általában egy adott gazdaság helyzetére utal. Míg ezzel szemben a struktúra a gazdaság hosszú távú összetételére utal.
A gazdasági helyzet főbb mutatói
A gazdaság helyzetének mérésére egy sor mutató létezik, amelyeket gazdasági helyzetjelzőknek nevezünk. Ebben az értelemben ezek segítenek a gazdaság jelenlegi helyzetének kontrollálásában, valamint a helyzet állapotának megismerésében.
A gazdasági helyzet főbb mutatói közé tartozik:
- Árindex.
- Bérek
- Termelés.
- Munka.
- Külkereskedelem.
- Háztartási fogyasztás.
- Céges megrendelések.
Bár számos mutató létezik a gazdasági helyzetre vonatkozóan, általában ezek a leggyakrabban használtak. Néhány mutató, amely lehetővé teszi egy ország gazdaságának egy adott időszakban, konjunktúrális forgatókönyv szerinti viselkedésének értékelését.
Bár igaz, hogy némelyikük átmeneti problémákat okozhat. Például a munkanélküliség kapcsán a munkanélküliség különböző típusairól beszélhetünk. Köztük a strukturális munkanélküliség.
A gazdaságpolitika hatásai
Akárcsak a gazdasági szerkezet, a gazdasági helyzet is módosítható, változtatható lehet a különböző társadalmi-gazdasági szereplők cselekvései előtt. Ebben az értelemben a gazdasági helyzet nagyobb lehetőséget kínál a változásokra, hiszen egy röpke forgatókönyvről beszélünk, mint éppen ellenkezőleg, amit a gazdasági szerkezet mutat. Emiatt a gazdaságpolitika befolyása alapvető szerepet játszik ebben a kérdésben.
Így az adott területen a politikusok által irányított gazdaságpolitika a gazdasági helyzet kezelésének eszköze. A végrehajtott intézkedésektől függően ezek kisebb-nagyobb hatást gyakorolnak az adott ország helyzetére.
Ezért szükséges, hogy amikor a helyzet nem kedvez a gazdaságban együttélő szereplőknek, akkor a jól alkalmazott gazdaságpolitika megpróbálja módosítani a forgatókönyvet, konvergenciát produkálva a nagyobb gazdasági növekedést és további fejlődést lehetővé tevő kedvezőbb forgatókönyvek felé. .
Példa egy gazdasági helyzetre
Hogy egy példát adjunk a gazdasági helyzetre, ennek legjobb mutatója a foglalkoztatás. A foglalkoztatás olyan mutató, amely nagy szezonalitástól szenved. Más szóval, vannak olyan konjunktúra-forgatókönyvek, amelyekben a foglalkoztatási változó így vagy úgy viselkedik.
Ebben az értelemben a turisztikai szektor, ahol magas a munkaerő-kölcsönzés aránya, olyan ágazat, amely általában akkor teremt munkahelyeket, amikor magas keresletcsúcsok vannak, például a nyári időszakban. Ilyen értelemben a nyár és a foglalkoztatás ingadozása (felfelé) jó példa erre a helyzetre. Nos, a nyárnak köszönhetően nő a munkaerő-felvétel, valamint a fogyasztás is.
Ahogyan ezt megtettük, a karácsony egy másik forgatókönyv, amely nagyon jól reprezentálja a konjunkturális forgatókönyvet. Az időpontokra való tekintettel december hónapban megemelkedik a munkaerő-felvétel, ami lehetővé teszi, hogy a kialakult helyzet miatt csökken a munkanélküliek száma a területen.