eurorendszer

Valójában az eurorendszer „virtuális” entitásként működik, mivel nem rendelkezik jogi személyiséggel, és irányító szervei az Európai Központi Banké.

Elvileg a KBER az, amelyik az EU monetáris hatóságává kíván válni. Ha azonban a közös monetáris politikáról van szó, az csak azokat az országokat érintheti, amelyek csatlakoztak az euróhoz. Emiatt létrehozták az eurorendszer átmeneti időszakát mindaddig, amíg az összes uniós ország úgy dönt, hogy nemzeti valutáját euróra váltja.

Ami az Európai Központi Bankot illeti, az EU monetáris politikájáért felel, és saját jogi személyiséggel rendelkezik. Ami a nemzeti központi bankokat illeti, saját jogi személyiséggel is rendelkeznek, és az eurorendszer céljainak teljesítése mellett önálló funkciókat is ellátnak.

Tisztázni kell a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az eurorendszer közötti különbséget. Mindkettő magában foglalja az Európai Központi Bankot, de egyrészt a KBER magában foglalja azokat a nemzeti központi bankokat is, amelyek bevezették az eurót közös valutaként, és azokat, amelyek nem. Ezzel szemben az eurorendszer csak azon tagállamok központi bankjait foglalja magában, amelyek közös valutájaként bevezették az eurót. Ebben az értelemben az eurorendszer a Központi Bankok Európai Rendszerének alcsoportja lenne.

Az eurorendszer funkciói

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) tárgyalja a KBER céljait. A fő funkció az árak stabilitásának fenntartása az euróövezetben. Vagyis az infláció szabályozása, így az euró értékének védelme. Ezenkívül az Unió általános politikáit támogató funkciókat hoznak létre.

A gyakorlatban mindezen funkciókat az eurorendszer látja el. Az EUSZ a KBER-re vonatkozik, mivel eredetileg azt várták, hogy minden ország beépítse az eurót. Ez a helyzet azonban még nem fordult elő, és az eurorendszer jelenleg a következő funkciókat látja el:

• Az egységes monetáris politika meghatározása és végrehajtása.
• Devizaműveletek lebonyolítása a kialakult devizapolitika szerint.
• Az eurózóna országainak hivatalos devizatartalékainak kezelése.
• Az euróövezeti bankjegyek kibocsátása.
• Hozzájárulás a fizetési rendszer megfelelő működéséhez.

Valójában az Európai Központi Banknak az a feladata, hogy garantálja ezen, kezdetben a KBER-re ruházott funkciók teljesülését. A szinergiák kialakítása és a feladatok megkettőzésének elkerülése érdekében erőfeszítéseket tettek a tevékenységek kiszervezésére. Ezenkívül a nemzeti központi bankok és az Európai Központi Bank közötti megfelelő koordináció elősegíti a célok elérését.

Az eurorendszer összetétele

Az eurorendszer összetétele a következő:

• Európai Központi Bank.
• 19 nemzeti bank, amelyek a következő országok közös valutájaként iktatták be az eurót:
  • Németország, Ausztria, Belgium, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország (Bank of Spain), Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia és Portugália.

Az eurorendszer felépítése

Az eurorendszernek nincs saját irányító testülete, de az Európai Központi Bank irányító testületei irányítják:

• Kormánytanács
• Végrehajtó bizottság
• Általános Tanács