Dialektikus materializmus

Dialektikus materializmus

Dialektikus materializmus

A dialektikus materializmus a materialista áramlathoz tartozó áramlat. Ezt Engels és Marx vetette fel, valamint Lenin és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája gazdagította.

A dialektikus materializmus egy filozófiai áramlat, amely az anyagot a valóság alapjaként határozza meg, függetlenül attól, hogy az konkrét vagy elvont. Ily módon kiküszöböli azt a tényezőt, amely az anyagnak felsőbbrendűséget biztosít a tudat felett, kinyilvánítja a világról annak anyagi természetéből fakadó felfogását, és dialektikát alkalmaz az ilyen értelemben vett világ értelmezésére. Mindezt a mechanisztikus materializmust próbálva legyőzni, amely az anyag elsőbbségét tulajdonítja a tudattal szemben.

A dialektikus materializmus egyike annak a három összetevőnek, amely a marxista-leninista kommunizmus filozófiai alapjait megalapozza.

A dialektikus materializmus szemben áll a mechanikus materializmussal, és mint filozófiai rendszerrel a filozófiai idealizmussal.

A dialektikus materializmus alapkérdései

A filozófiában a dialektikus materializmus megalapozza azt, amit a filozófia alapkérdéseként ismerünk. Vagyis olyan kérdés, amely az anyagi és a szellemi viszonyát próbálja megállapítani. Ebben az értelemben megpróbáljuk megállapítani, hogyan formálódik a tudat megjelenése az anyag alapján.

Először is, a dialektikus materializmus egyik alapkérdése a világ lényege és alapja. Annak megállapítása, hogy a tudomány csak az anyagiak felfogásán keresztül fejleszthető, és nem a spirituális feltételezésein keresztül.

Másrészt a kérdés azt határozza meg, hogy a bolygón előforduló események elszigetelten, vagy függőek-e. Ebben az értelemben a kérdés megállapítja, hogy a dialektika alapján a világban előforduló jelenségek nincsenek elszigetelve egymástól. Ennek érdekében Marx megkérdőjelezi, hogy a világ minőségileg és összefüggő módon fejlődik-e. Vagy egyszerűen, ha statikusan és minőségi változtatások nélkül tesszük.

A dialektikus materialista tudáselmélet alapjai

Ezeket Lenin fogalmazta meg, és háromban foglalják össze:

  1. A dolgok a lelkiismeretünk ellenére is léteznek.
  2. A jelenség és az anyag között nincs különbség. Csak az ismert és az ismeretlen között.
  3. A tudást nem szabad befejezettnek és megváltoztathatatlannak tekinteni. De teljesnek kell tekinteni, mivel a tudatlanságból fakad.

A dialektika törvénye

A dialektika törvénye három alaptörvényből áll:

  1. Egység és az ellentétek harca.
  2. A mennyiségi változások átalakítása minőségivé.
  3. A tagadás tagadása.

A dialektikus materializmus és a történelmi materializmus megosztottsága

A történelmi materializmus és a dialektikus materializmus olyan megosztottságot jelez, amelyet a fő gondolkodók által kialakított felosztással szemben folyamatosan nem sikerült megállapítani.

Így Sztálin a dialektikus materializmust a dialektikus törvények természetre, a történelmi materializmust pedig ugyanezen törvények történelemre és társadalomra való kiterjesztésének tekintette.

Más szerzők, mint például Leon Trockij, a Vörös Hadsereg alapítója, azt állítják, hogy ez a Sztálin-nézet tévedés. Ebben az értelemben Trockij úgy véli, hogy a dialektikus materializmus magában foglalja többek között a történelmi materializmust is. Ilyen módon figyelembe véve, hogy a két materializmus között ne legyen azonosság.

Dialektika

  • Jövedelemkimutatás
  • A koronavírus, az iparosodás előtti válság?
  • Kapitalizmus