A költségvetési hiány az elem, amely méri a gazdasági helyzet az állam egy ország révén a különbség a bevételek és ráfordítások az adott évben, és általában kifejezett százalékos bruttó hazai termék (GDP) az ugyanezen év.
Az államháztartási hiány és az adósság közötti különbség az, hogy az első egy áramlási változó, a második pedig egy állományváltozó. Más szóval, az államháztartási hiány egy adott év bevételei és kiadásai közötti különbséget jelenti. Eközben az adósság az a változó, amelyhez hozzáadjuk vagy kivonjuk a hiányt. Az eredmény a teljes államadósság.
Érdemes megemlíteni, hogy az államháztartási hiány, mint eltérés, lehet pozitív vagy negatív. Ha a kiadások nagyobbak, mint a bevételek, akkor a különbség (bevétel – kiadás) negatív lesz. Ezzel szemben, ha a bevétel nagyobb, mint a kiadás, a különbség (bevétel – kiadás) pozitív lesz. Ha a különbség negatív, azt államháztartási hiánynak nevezik. Éppen ellenkezőleg, ha a különbség pozitív, azt állami többletnek nevezik. Bár igaz, hogy bár különböző elnevezésekkel azonos nagyságrendű.
- Lásd a többlet jelentését
- Lásd a hiány jelentését
Az államháztartási hiány finanszírozásának módjai
Az államháztartási hiány egymást követő években történő finanszírozására az állam háromféleképpen járhat el:
- Adókon keresztül: ezt fiskális politikaként ismerjük, az adóemeléssel többet tudnak beszedni, és a kormány megfelel.
- Pénzkibocsátás: a fejlett országokban már nem alkalmazott módszer. Inflációt generál és leértékeli a nemzeti valutát, megakadályozva a hazai gazdaság megfelelő működését és fejlődését.
- Államadósság-kibocsátás: A Kincstár leköti a finanszírozást, különböző időszakokban kibocsátott eszközöket (kötvények, váltók stb.), amelyekért bizonyos hozamot kell fizetnie a befektetőknek. Az említett kibocsátást törvénynek kell engedélyeznie, és tiszteletben kell tartania az általános állami költségvetésben előírt korlátozásokat. Minél nagyobb egy ország adóssága és finanszírozási igénye, annál bonyolultabb a magáncégek számára annak megszerzése, mivel versenyeznek az állammal, és többet kell fizetniük, mint az állam, ami drágítja a finanszírozást és kevésbé versenyképessé teszi őket. amit kiszorító hatásként ismerünk, egy olyan helyzetet, amely kiszorítja a magánadósságot a piacról.
Jelen esetben a Kincstár különböző lejáratú kötvényeket és váltókat bocsát ki (államadósság-kibocsátás). Képzeljük el, hogy ma 1 milliárd eurót bocsát ki 10 éves lejáratú kötvények formájában. A befektetők 10 évre időszakos kamatlábat kapnak, cserébe az állam akkori finanszírozásáért a lejáratig.
Az államháztartási hiány finanszírozására felhalmozott „élő” összeget államadósságnak nevezzük. Általában az adott évre vonatkozó GDP százalékában is kifejezik.
Emiatt az államháztartás hiánya -5,9% lehet, és összeegyeztethető a GDP 99,3%-át kitevő államadóssággal, amint azt az alábbi táblázatban Spanyolországban láthatjuk.
| Spanyolország | Államháztartási hiány | Államadósság | ||
|---|---|---|---|---|
| millió € | % GDP | millió € | % GDP | |
| 2014 | -61 319 | -5,9% | 1,033,741 | 99,3% |
| 2013 | -71 241 | -6,9% | 966 044 | 93,7% |
| 2012 | -108 903 | -10,4% | 890 728 | 85,4% |
| 2011 | -101 265 | -9,5% | 743 530 | 69,5% |
| 2010 | -101 445 | -9,4% | 649 259 | 60,1% |
| 2009 | -118 237 | -11,0% | 568 700 | 52,7% |
| 2008 | -49 385 | -4,4% | 439 771 | 39,4% |
| 2007 | 21.620 | 2,0% | 383 798 | 35,5% |
| 2006 | 22,144 | 2,2% | 392 168 | 38,9% |
| 2005 | 11,229 | 1,2% | 393 479 | 42,3% |
| 2004 | -364 | 0,0% | 389 888 | 45,3% |
| 2003 | -2960 | -0,4% | 382 775 | 47,6% |
| 2002 | -3,106 | -0,4% | 384 145 | 51,3% |
| 2001 | -3,839 | -0,5% | 378 883 | 54,2% |
| 2000 | -6,608 | -1,0% | 374 557 | 58,0% |