Az abszolút előny és a komparatív előny közötti különbség az alternatív költségben rejlik.
Ahhoz, hogy jól megértsük a különbséget, jól kell asszimilálnunk a két fogalmat. Így az Adam Smith által kidolgozott abszolút előny azt mondja nekünk, hogy egy ország abszolút előnyben van egy másikkal szemben, ha képes ugyanazt kevesebb erőforrással előállítani. David Ricardo komparatív előnye a maga részéről azokra az esetekre vonatkozik, amikor egy ország alacsonyabb alternatív költséggel többet tud termelni, mint egy másik.
A fentiekből arra következtethetünk, hogy a komparatív előny elmélete az abszolút előny elméletének továbbfejlesztése.
Az alternatív költség a komparatív előnyben
Amikor Adam Smith kidolgozta az abszolút előny fogalmát, azt mondta, hogy az egyik országnak akkor van előnye a másikkal szemben, ha kevesebb erőforrással állítja elő ugyanazt. David Ricardo, amikor javította, jelezte, hogy nem csak egy termék előállítását kell figyelembe venni, hanem azt is, ami más áruk előállítására maradt.
Tehát ha A ország 10 óra alatt 1 számítógépet gyárt, egy másik B ország pedig 1 számítógépet 20 óra alatt, akkor A ország abszolút előnyben van B-vel szemben. Mi van akkor, ha A ország 10 óra alatt 1 számítógépet gyárt, akkor feláldoz. más termékek előállítása?
Ezt a különbséget figyelembe véve az országok nem arra fognak szakosodni, amiben a legtermékenyebbek, hanem arra, hogy mi termeli a legalacsonyabb alternatív költséget. Vagyis ahol viszonylag versenyképesebbek.
Példa az abszolút és a komparatív előny közötti különbségre
Folytassuk az előző példával. Minden ország esetében két technológiai és élelmiszeripari ágazatot veszünk figyelembe (A és B). A technológiai szektor számítógépeket, az élelmiszeripar pedig banánt termel.
A táblázat az 1 számítógép (technológia) vagy 1 kiló banán (élelmiszer) előállítására fordított munkaórák mértékegységeit (az egyetlen figyelembe vett tényezőt) fejezi ki.
| Termék / Ország | NAK NEK | B |
|---|---|---|
| Technológia | 10 | húsz |
| Táplálás | 5 | 8 |
A fenti táblázatból kiderül, hogy A ország 10 óra alatt 1 számítógépet és 5 óra alatt 1 kilogramm banánt termel. B ország a maga részéről 20 óra alatt 1 számítógépet és 8 óra alatt 1 kiló banánt gyárt. Az A ország abszolút előnyben részesíti mind a technológiát, mind az élelmiszereket, hiszen 1 óra alatt többet képes előállítani. És a komparatív előnye?
Először is figyelembe vesszük a kapcsolatokat:
- Technológia/teljesítmény arány:
- A ország -> 10/5 = 2
- B ország -> 20/8 = 2,5
Feltételezve, hogy a kereskedelmi feltételeket fenntartják, ha A ország még egy számítógépet akar gyártani, akkor le kell mondania 2 kiló banán előállításáról. B ország esetében, ha eggyel több számítógépet akar gyártani, le kell mondania 2,5 kiló banán előállításáról. Ez azt tükrözi, hogy egy további számítógép előállításának alternatív költsége magasabb B ország esetében, mivel le kell állítania több kiló banántermelést.
Egy táblázatban összefoglalva a következő összefüggéseink vannak:
| Termék / Ország | NAK NEK | B |
|---|---|---|
| Technológia | 2 | 2.5 |
| Táplálás | 0.5 | 0.4 |
A fenti táblázat a következőket mutatja az egyes országokra vonatkozóan:
- Az A ország felhagy 1 számítógép gyártásával 2 kiló banán előállításához. A másik szemszögből nézve pedig 1 kiló banán előállításának leállítása 0,5 egységgel növeli a számítógépek termelését.
- B ország felhagy 1 számítógép gyártásával 2,5 kilogramm banán előállításához. A másik szemszögből nézve pedig egy kiló banán előállításának leállítása 0,4 egységgel növeli a számítógépek termelését.
Ezért A ország számítógépek, B ország pedig banántermelésre fog szakosodni. Mindaddig, amíg a két áru közötti kapcsolat kereskedelmi szempontból 2 és 2,5 számítógép között marad banánkilónként.
A példából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár az egyik ország hatékonyabban állít elő egy bizonyos árut, mint a másik, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy erre az árura kellene szakosodnia. Ez azért van így, mert egy másik tevékenység fejlesztése még hatékonyabb lehet.
A komparatív előny fogalma alapján arra is következtethetünk, hogy két ország akkor is tud kereskedni, ha az egyik kevésbé hatékony, mint a másik minden termelési folyamatában.