Anyagi jog

Az anyagi jog az egy adott területen tartózkodó állampolgárok jogainak és kötelezettségeinek összessége, amelyeket szabályok, törvények vagy rendeletek tartalmaznak. Az anyagi jogot általában az objektív jog szinonimájaként használják.

Anyagi jog

Anyagi jognak nevezzük azt a jogok és kötelezettségek összességét, amelyek az emberek mindennapi életét szabályozzák, és amelyeket a törvénykönyvek, valamint a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv vagy a kereskedelmi törvénykönyv tartalmaznak.

Ezt a jogot anyagi jognak is nevezik, amely megállapítja az állampolgárok életét irányító valódi jogokat és kötelezettségeket.

Az anyagi jog jellemzői

Az anyagi jog főbb jellemzői:

  • Az anyagi jogot közjognak vagy magánjognak minősítik. A közjog az állam és az egyének közötti kapcsolatokat, a magánjog pedig az egyének közötti kapcsolatokat érinti.
  • Hasonlóan az anyagi jogot is besorolhatjuk a kötelező jogba és az operatív jogba. Az imperatív jog azokra a szabályokra vonatkozik, amelyeket a felek akarata nem változtathat meg, és amelyek feltétlenül kötelezőek. Ilyen szabályok például azok, amelyek a közlekedési szabályokat szabályozzák. Az eszközjog olyan szabályokra vonatkozik, amelyeket a felek egy adott esetben módosíthatnak.
  • Az anyagi jog minden területet szabályoz, a polgáritól a munkaügyi, közigazgatási, büntetőjogi vagy kereskedelmi területig.

Anyagi jog és melléknévi jog

Az anyagi joggal szemben a jog jelző, amely eljárási jog. Azaz megállapítja azokat a normákat, amelyek az állampolgárok tevékenységét a bírói tevékenység előtt szabályozzák.

A melléknévi jog nem alapoz meg anyagi jogot vagy kötelezettséget. Vagyis a szabadsághoz való jog, vagy a házassághoz való jog vagy a lopás tilalma nem melléknévi jog, hanem anyagi jog. Másrészt a fellebbezés joga a fellebbezéssel szemben meghatározott időn belül melléknévi jog.

Az anyagi jog a polgári, a büntető-, a kereskedelmi, a munka törvénykönyve, a jog jelző pedig a büntető-, polgári-, munka- vagy közigazgatási eljárásjog lenne.

Hogy jobban megértsük ezt a különbséget, lássunk egy példát. Két ember válópert akar indítani, ahol a bíró elé kell menniük a válóper megoldása, valamint a házassági szerződés és a házassági kötelék feloldása érdekében.

A bíró az anyagi jogot alkalmazza a házassági kötelék feloldására. Így a családjog határozza majd meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a házasság közös öröksége vagy a gyermekfelügyelet megállapítása megosztásra kerül.

Ehelyett az ebben a példában is szóba kerülő jog jelzőt a bíró és a házastársak is használják. Ez a jog meghatározza a válási kereset benyújtásának, a tárgyalásnak vagy a bíró által kiadott határozattal szembeni fellebbezésnek a feltételeit és formáját.

Példa

Képzeljük el, hogy a házastárs meg akarja mutatni, hogy egy vagyontárgy tulajdonjog, és nem szabad felosztani a kettő között. Erre a tesztre a melléknévi törvényben foglalt alaki követelmények vonatkoznak. Meghatározott módon (általában írásban) és meghatározott eljárási határidőn belül kell bemutatni. A jog jelzővel való visszaélés elveszítheti a személyt abban, hogy egy jogot alkalmaznak rá. Vagyis a melléknévi jog szabályainak be nem tartása esetén a vonatkozó anyagi jog alkalmazása elvész.

A házassági példánkban, ha a házastárs, aki egy vagyontárgyat tulajdonjoggá nyilvánít, nem nyújtja be a szükséges módon vagy határidőn belül az igazolást, elveszítheti annak lehetőségét, hogy ezt a vagyontárgyat teljes egészében átruházzák rá. formális és nem tartalmi.

Pp 00011. oldal